...mert születendő gyermekeitől – akárcsak apja, Kronosz – ő is féltette a trónját.

Héphaisztosz segédkezett Zeusznak a „szülésben”, kétélű bárdjával vagy kalapácsával lékelve meg a koponyáját. A csatakiáltással előugró dárdarázó Athénétől az egész mindenség összerezzent, kivéve természetesen Zeuszt – és Héphaisztoszt, ez utóbbi azonmód beleszeretett. Ha a naptár felől nézzük, illettek is egymáshoz. Amiképpen Zeusz férfi létére szülte az istennőt, azonképpen Héra, a felesége szűznemzéssel foganta Héphaisztoszt. Zeusz hónapja, az Oroszlán és Athénéé a Kos között 9 hónap telik el, Héráé, a Vízöntő és Héphaisztoszé, a Mérleg között úgyszintén. Héphaisztosz szerette volna elnyerni Athéné kezét, de az nem állt kötélnek – a Kos és a Mérleg oppozícióban van (szemben áll egymással) –, s amikor a kovácsisten erőszakkal próbálta magáévá tenni, Athéné kibújt az ölelésből. Héphaisztosz magja a földre hullott, és a földanyát termékenyítette meg. Az így született fiút, Erikhtonioszt a történtek ellenére Athéné örökbe fogadta. Erikhtoniosz torzszülött volt, mint az apja, lába helyén kígyófarok tekeredett. Valójában ő is naptári jelkép.

A Kossal kezdődő állatövet, illetve a csillagászati évet jelképezte (ezért mondták rá, hogy Athéné nevelt fia), mint a kelták kosfejű kígyója, az egyiptomi urobórosz kígyó és a szibériai sámándobok égábráit keretező kígyóminta. Egy hagyomány szerint a szűz Athéné mégiscsak szült egy fiat Héphaisztosznak, méghozzá Apollón nevűt! Naptári jelkép ez is: a tavaszi és őszi napéjegyenlőség védnökeihez illik, hogy a napisten szülei legyenek. Ráadásul Athéné havát 9 hónap választja el a téli napfordulótól, melyet az ókori Európában a Nap születésnapjának tekintettek. Athéné Kos-év úrnői mivoltához illik az is, hogy Héraklészt munkáiban ő gyámolította végig az évkörön.

Római hagyomány szerint az év akkori első hónapját Romulus nevezte el apjáról, Marsról. Mars eredetileg paraszti istenség volt. Silvanus néven az erdők és legelők felett uralkodott (latin silva = „vadon, erdő, fa, bokor, liget”, átvitt értelemben „sokaság, bőség”). Mezőgazdasági kérdésekben fordultak hozzá, de már a korai időkben azonosíthatták a görög Árésszal, a babiloni Nergállal, az indiai Rudrával és más hadistenekkel. Az ő nevét viseli Földünk külső szomszédja, a Mars bolygó is, amely a csillaghitben a háború istenének „égi teste” volt. Mars ezen a bolygón a véle némileg rokon Herculessel (Héraklész), a Kos haván Minervával osztozott. De csak a mitológiában, hiszen az asztrológia Athénét és Héraklészt mellőzte. (Viszont asztrológiai elemek kaptak helyet Árész mitológiájában: a Kost jelképező kolkhiszi aranygyapjúra Iászón Árész szent ligetében bukkan rá, s hogy megszerezze, a gyapjút őrző sárkányt le kellett győznie. Ugyanúgy megjárta a sárkány gyomrát, mint Héraklész a tengeri szörnyét. Iászón a Kosban „ereje teljében”, emelkedőben lévő napistent, a sárkány pedig az itt „erejét vesztő”, hanyatló Szaturnuszt jelképezi.)


Részletek Jankovics Marcell: Jelkép-kalendáriumából

Nyiss és vezess Gasztro-Blogot! Minden aktív blogger ajándékot kap! »