Ezoterikus.hu

Egy "egészséges orrba vágás" fontos nevelési eszköz, vagy az első lépés az erőszak felé? Egy Németországban elvégzett statisztika szerint évente mintegy 15.000 esetben kerül sor komoly testi bántalmazásra a családokban, és 1500 esetben beszélhetünk szexuális erőszakról is.

Értetlenül olvassa néha az ember a híreket, miszerint egy anyuka addig rázta a csecsemőjét, míg az bele nem halt, vagy egy nőt addig ütött a férje, míg az kómába esett. Szerencséd van, ha nálad vagy közvetlen ismerősi környezetben nem bukkan fel ilyen eset. Amíg béke van mindig arra gondolunk: "ugyan már, milyen emberek az ilyenek!"

Azt, hogy egy egészséges orrba vágás nem egészséges, tudják már a kutatók, az orvosok és lassanként a szülők is. Aki megüti a másikat, máris elveszíti tekintélyét szerette előtt. A legtöbben azzal védekeznek, hogy kicsúszott valahogy a kezük saját irányításuk alól. Pedig mindannyian tudjuk, hogy a kezek nem csúsznak csak úgy ki…

Az első alkalom

Az első ütés először általában egy stresszes szituációban csattan el. Rossz napunk van, még a másik is idegesít, a gyerek ordít, az anyja meg csak hallgatja, vagy épp fordítva, az apa csak ül és nem vesz tudomást róla, hogy neki is részt kellene vennie a családi életben, nemcsak, mikor minden ki van simulva. A lárma lassan elviselhetetlenné válik, aztán még valami le is esik és összetörik a földön. Bumm és máris elcsattan az a pofon. Valakinek teljesen sokkoló az élmény, olyan, mintha valami összetörne bennük, másoknak egy keménykezű családi élet kezdete. "Aki nem hall, az majd érzi." De pontosan mit is érez majd az illető? Gondol ilyenkor a cselekvő egyáltalán a másik lelkivilágára? Nem, a saját igazságát akarja véghezvinni, de most azonnal. Egy gyors eredmény érdekében maradandó sérüléseket okozhat a másikban egy egész életre.

Önsegítség

Mit tehet az ember, ha a saját, vagy egy környezetében lévő családban erőszakot vél felfedezni.? Mikor rájön, hogy nem érett még erre a kapcsolatra, vagy észreveszi, hogy egy család a rossz ösvényre lépett? Mikor rádöbben, hogy akár ő saját maga lehet veszély a család számára?

Egy akut helyzetben segíthet némi távolságtartás, vagyis, ha az illető egy időre elhagyja a nyomasztó környezetet. Mikor a szituáció már éppen a végkifejlet előtt áll, inkább menjünk ki néhány percre a lakásból! Néhányszor vegyünk mély levegőt, "hűtsük le magunkat" és ez máris erősen csökkenti majd a felgyülemlett agressziónkat! Gondoljuk át értelmesen, hogy mi baja lehet a másiknak, ha az éppen túl feszült állapotban van! Ha gyerek, lehet, hogy még nem volt a levegőn ma, és egyszerűen csak rengeteg benne az energia, ezért kiegyensúlyozatlan és kibírhatatlan is egyben. Ha nő, lehet, hogy egy kis segítségre vágyik néha, esetleg kényeztetésre a „munka-gyerek-házimunka” mókuskereke közepette. Ha férfi, lehet, hogy nyomasztják a munkahelyi gondok, vagy egyszerűen csak elfáradt, és még otthon is stressz várja…

Ha már nem segít az empátia, vagy a türelem, érdemes őszinte beszélgetést folytatnunk magunkkal és egy profi segítségét kérni! Ilyenkor gyakran olyan okok kerülnek felszínre, mely konfliktusok tulajdonképpen elkerülhetőek lehetnének, viszont éppen a legalapvetőbb gyökerei lehetnek egy családon belüli erőszaknak. Az okok lehetnek tudattalan frusztrációk és kimondatlan kapcsolati problémák is. Egy gyerek megjelenése mindig gond, főleg, ha elfelejtünk a másikra, mint életünk szerelmére tekinteni és csupán jól szervezett gondozócsapatként működünk. Persze az erőszak nem család- vagy gyerekfüggő. Egy párkapcsolatban ugyanúgy előfordulhat, így, ha okos az ember, elgondolkodik egy percre, hogy mit is tud a másik személyről! Amit az mutat és elárul magáról, viszont a legeslegmélyebb bugyraiban senkit nem ismerhetünk, még, ha nagyon szeretjük is. A hit, hogy csak egyszer fordult elő ütlegelés mindig megmarad, viszont a második pofon után érdemes elgondolkodni!

A pszichikai és a fizikai bántalmazást sohasem heverjük ki teljes mértékben. Pontosan az önbecsülés, az önszeretet veszik el a bántalmazott emberekben, melyek aztán kóros esetben vezethetnek örök elégedetlenséghez, vagy akár egyfajta önutálathoz is.

Hogyan segíthet a környezet?

Egy nyitott szem mindig hasznos lehet. Ne hunyjuk le a szemünket, ha valamit látunk, mert mindenki más, de mi önmagunknak sohasem bocsátanánk meg, ha történne valami végzetes, amit megakadályozhattunk volna! Mindenki kezdhet ugyanis kapcsolatot, vagy lehet gyermeke, viszont sajnos nem mindenki alkalmas rá. Ebben nem minden esetben az egyének hibásak, egyszerűen csak életük állomásain nem volt olyan ember, aki időben foglalkozott volna belső világukkal. Szerencsére, ha nem tudjuk mi a teendő, már számos segítőszolgálat van, akiket lehet hívni, ha komoly baj van. Megnyugtató tény, hogy a legtöbb ember azonnal beismeri a hibáját, ez már egy jel lehet az esetleges gyógyításra. Nem úgy az igazi szadistáknál, akiknél komoly lelki gondok figyelhetőek meg, és akik mindig a leggyengébbet támadják meg. Egy ilyen ember esetében csakis a felismerés segíthet és a szakítás.

Az újrakezdés ígérete

Mindenki volt már úgy, hogy egy nagyon ideges pillanatában a legszívesebben lekevert volna egyet a másiknak. Viszont épp ez tesz minket emberré, hogy képesek vagyunk uralkodni magunkon. Mi van, ha erre valaki nem képes? A választ csakis magadban találhatod meg. Az eset nem egyedi, vagyis tudnod kell, hogy mennyire volt súlyos az a bántalmazás és mennyire hiszed el a másiknak, hogy ez soha többé nem fordul elő. Nos, aki valóban megbánta, hogy megütötte azt, akit igazán szeret, az, ha megígéri, többet valóban nem teszi meg...