Ezoterikus.hu

Az asztrológia, mint az asztronómia egyik ága, eredetét tekintve szintén az arab kultúrára vezethető vissza.
Anno Bagdad és Damaszkusz az orvoslás, az asztronómia, asztrológia tanulmányi központjaiként egzisztáltak. Bagdad hatalmas könyvtárával a világ legnagyobb asztronómiai központját hozta létre Caliph-Al-Mansur irányításával. Abban az időben az asztronómia tudománya erőteljes fejlődésnek indult Al Fazari vezetésével. Ez a tudás került átvételre és némiképp továbbfejlesztésre az európai kultúrák által is, de pl. a csillagok nevei mind arab eredetűek.

Íme, néhány csillagjegy eredeti jelentésével:

Achernar - a folyó vége
Aladfar - karmok
Aldabaran - a követő
Alioth - a repülő
Betelgeuse - központi kéz
Deneb - fenék
Mizar - csípőkötés
Rasolgethi - a térdelő feje
Rigel - a nagyság lába
Vega - az eleső

A csillagok neve nem igazán érthető a konstelláció egészének vizsgálata nélkül. Érdemes tanulmányozni a csillagok eredeti nevének listáját is.
Néhány asztrológus továbbra is használja ezen neveket az általánosan ismert bolygómegnevezések mellett. Pl. az Aldabaran a magabiztosság, energia és vezetői tulajdonságok jelképe, míg a Vega az ambícióinkhoz biztosítja a szerencsét.

Az arab asztrológusok az asztrológia egy új formáját dolgozták ki, melyet választási asztrológiának neveztek el. Ezen asztrológia a mindennapi élet minden részére kitér, egy utazástól akár a mindennapi munkáig. Szintén megkülönböztetik az ajánlott és a nem ajánlott célokat.

Albumasur vagy Abu Ma'shar (805- 885) az egyik legnagyobb arab asztrológusnak számít. Tézise a " Bevezetés Asztronómiumba" részletesen kifejti, hogyan befolyásolják a bolygók mozgásai a világ történéseit. A " Bevezetés" az első olyan műve, melyet más nyelvekre is lefordítottak a középkorban, és így indult hódító útjára Európában. Ezen mű erőteljesen befolyásolta a mai azonos nevű tudományok alakulását.

Az arabok szintén összekapcsolják a bolygók mozgásának tudományát az orvoslással és az asztrológiával. A Mars pl. egyaránt felelős a hidegért és a melegért, így befolyásolja pl. a dohányfa termést minden évben. Ezen felismerést más európai természettudósok is átvették, mint pl. Culpeper.
Az arab kultúra is kifejlesztett egy rendszert, mely minden bolygóhoz egy- egy csillagjegyet rendelt hozzá. A bolygók mozgása által változik a szerencse életünkben egy év leforgása alatt.

A perzsák szintén nagymértékben hozzájárultak az asztrológia és asztronómia fejlődéséhez.
Al Khwarizmi az egyik legjelentősebb tudós, aki kiváló matematikus, asztronómus, asztrológus és geográfus is volt egyben. Az algebra és az algoritmus atyjaként tisztelik ma is, illetve neki tulajdonítják a 0 gondolatának beépülését a nyugati országok tudományaiba.

Egy másik híres perzsa asztrológus és asztronómus volt Qutb al- Din al Shirazi (1236- 1311). Elsőként más tudósok írásaihoz írt kritikát, később azonban két fontos önálló művel jeleskedett: "A bolygók megismerési tudományának határai" illetve a "Királyi jelen". Mindkét mű sokban hozzájárult a bolygókról való ismereteinkhez. Szintén Shirazi volt az, aki először magyarázta el a szivárvány kialakulásának okát.

Ulugh Beg szintén a jelentős perzsa matematikusok és asztronómusok sorát gyarapítja, aki ugyanakkor Perzsia szultánja is volt a 15. században. Egy olyan obszervatóriumot alapított, ahol az első eredeti csillagrendszert is megalkották minden addig ismert és újonnan felfedezett csillaggal együtt.

Az asztrológia az iszlámban az asztronómia, matematika és az orvoslás tudományával állt kapcsolatban, azonban később eltávolodott az eredeti gyökereitől és inkább egyfajta jövendöléssé vált. A modern iszlám ezért leginkább negatívan vélekedik az asztrológiáról, így a jövendölésmondás is tiltva van a Koránban.