|
Ez a hozzászólás válasz anett1213 #2045 sorszámú üzenetére, amit szeptember 10. 954-kor írt.
Kedves Anett,
örülök, hogy visszatértél és beszámoltál a folyamataidról. Ami a gyeplőt illeti, bízzál az árban és ússz vele, anélkül, hogy mindig beleszólnál. Ha már a véredet szívják és intimszférádat tapossák, akkor egyéni jogod van bárkit elutasítani és távolabbi tartásra szólítani, mivel az önvédelemhez neked is épp olyan jogod van, mint bárkinek. Egy egészséges egoizmusra mindenkinek szüksége van, így amint írtam, ha akár a munkáltatód a véredet is kiszívná csak, hogy neki jobban menjen, akkor meg lehet neki mondani, hogy csinálja ő! Akár egy számodra fárasztó panaszkodót is bármikor eltanácsolhatsz, hogy „ne fárasszon” (lehet családtag is) mert ehhez jogod van és akárhogyan átkoz is gondolatban, mivel jogtalan az átka, vissza száll reá.
A „bőrömön érzem” írod, igen a tudást ki is kell bírni!
A régi sérelmeidet értsd meg a valódi értelmük szerint, hogy szükség volt ahhoz, hogy fejlődj! Senki nem hoz soha rossz döntést, mivel ha úgy dönt, hogy bemegy egy zsákutcába, akkor megtanulja, (kellene) hogy máskor ne menjen be. Van aki sokadszorra tanul, így sokszor kell zsákutcába mennie, mert ő még éretlen a másfajta döntésre, de soha nem rossz! Érted már? Egy második elemistől sem várható el, hogy első látásra megoldja az újfajta matekpéldát.
Végül mi az, hogy bizonytalanság? A mostani tudásom ennyi, és ha ma nem tudtam megoldani, majd holnap megoldom! Sőt, „adjatok hálát a be nem teljesült imádságotokért is” mondja a szólás, így hidd el, hogy a Sors csak személyi felkészültséghez mérten osztja a lapokat! Csak a csökönyös egyoldalúságunk miatt léteznek akadályok számunkra.
Sok sikert,
Levente.
|