Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Bonyolult az életed? Lehet, hogy a neved miatt?

Rendezvényekre kell egy jósda!

Csupán néhány programötlet a 200-ból:

Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!

Holdnaptár

Vallásföldrajz - A kétpólusú Kelet

Közzétéve: 2006. 07. 18. Írta: Szatmári Nóra Forrás: www.ezoterikus.hu
Értékelés
Ez a cikk 4145 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kína több évezredes történelmét vizsgálva, láthatjuk, hogy szinte mindig a bezárkózás kézzelfogható politikáját választotta. Belső fejlődése eredményeképpen több jellegzetesen kínai vallás is létrejött, melyek célja a társadalmi élettel kapcsolatos szabályok összegzése. A méltán híres ókori bölcs Kung Fu Ce (ismertebb nevén: Konfuciusz, Kr.e. 5. század) eszméihez kötődik a konfucianizmus.

Sokan megkérdőjelezik a vallássá nyilvánítását. A konfucianizmus sokkal inkább útmutatás, erkölcsi tartás a társadalom számára: a tökéletes társadalmi rend megfogalmazása kínai módra, ahol óriási szerepe van az ősök és az uralkodó tiszteletének.
 

Kung Fu-ce

A konfucianizmus valójában a cselekvés és erkölcsiség helyes útját jelenti. Számos konfuciánus templom épült, de inkább a közösségi és az otthoni szertartások formájában jelenik meg vallásként.

A másik nagy kínai filozófiai rendszer a taoizmus, melynek kialakulása Kung Fu Ce kortársához, Lao Ce munkásságához köthető. A taoizmus a társadalmi hagyományoktól és szabályoktól való szabadságot hirdeti, elsősorban meditatív, az elmélkedést elősegítő vallás. A taoizmus nem igazán a kulturális tradíciókra építve fogalmazta meg tanait, ellentétben a konfucianizmussal, hanem a természet spontán útjait követő ember lehetőségeit elemezte. A kiindulópont, hogy létezik a mindent átfogó teljes valóság, amelynek a sokféle érzékelhető dolog és esemény csupán megnyilvánulása: ez a Tao (út). Ez tulajdonképpen nem más, mint az univerzum útja, a természet rendje.

Ebből a szempontból sokban hasonlít a buddhizmusra, ami szintén fontos vallás Kínában és a környező országokban. E három kínai vallás (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) nem válik élesen szét a hétköznapi emberek életében. A kínai vallások, különösen a buddhizmus és a taoizmus toleránsak, nem hirdetnek kizárólagosságot, jól megférnek a különböző eszmerendszerek egymás mellett - kiegészítői egymásnak. Ezt a jellegzetes vallásos nézőpontot és többvallásosságot nevezzük univerzizmusnak.

Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz:
aki önmagát legyőzi: erős.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
aki megelégszik: gazdag.
Aki nem veszti természetét: hosszú életű;
aki neveszti emlékezetét: örök életű.


(Lao-ce, 1980. 43. p.)

Kína befolyásossága miatt nagy hatással volt a környező országokra, így Koreára is. Ott is virágzik a konfucianizmus, de az emberek nagy többsége, ott sem csak egy vallás híve. A kínai vallások Ázsia szinte minden országában megjelentek, ahol kínaiak élnek: Szingapúrban, Malajziában, Indonéziában, és Vietnámban is. A Kínából kivándorló helyiek is elvitték vallásaikat magukkal a világ különböző pontjaira. Ezért találkozhatunk konfuciánus, taoista és buddhista szertartásokkal bármelyik kínai negyedben szerte a világon San Francisco-tól Sidney-ig.

Forrás: www.ezoterikus.hu