Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Feng Shui

Közzétéve: 2002. 11. 11. Forrás: www.ezoterikus.hu
Értékelés
Ez a cikk 5430 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan teremthet harmóniát a magyar vagy az európai lakásokban, irodákban, üzletekben a térrendezés művészete? A kínai kultúrából származó tudomány befolyással van mindennapjainkra, alkalmazásával jobb irányba terelhetjük életünket, életvitelünket. A hasznos és ártó energiák alakítják környezetünket és ennek hatására különböző életfázisainkat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar körülményeknek megfelelően használjuk a kínai térrendezés művészetét, kicsit a saját lehetőségeinket figyelembe véve, és eszerint némileg átformálva.
Mi a Feng Shui?


A Feng Shui jelentése: szél és víz. Szó szerinti értelemben a föld domborzatára vonatkozik, a hegyekre és völgyekre, amelyek alakját ez a két hatalmas természeti erő formázta. A kínaiak számára a Feng Shui a mindennapi élet része. Ez a tudomány magába foglalja a hagyományokat, az ősi tudást, és az élet minden területén hatékony útmutatást ad.
A Feng Shui szerint vannak kedvező és kedvezőtlen helyek. Az élet minden területére vannak jó tanácsai, amelyek betartása vagy be nem tartása mutatja meg, jó úton járunk-e. Ha otthonunkat – és ha tehetjük munkahelyünket – a Feng Shui szabályai szerint rendezzük be, akkor harmonikusan alakul életünk. A jó házasság, gazdagság, hírnév, karrier, gyermekáldás, sikeres vállalkozás eszközévé válik. Olyan lehetőségek nyílhatnak meg előttünk, melyekre eddig nem is számíthattunk. A Feng Shui elősegíti, hogy összhangban éljünk környezetünkkel, a természettel, a földet behálózó, láthatatlan erővonalakkal. Az erővonalak – melyek kedvező vagy kedvezőtlen hatásúak – ellentétes dolgokhoz vezethetnek: békesség vagy zűrzavar? Egészség vagy betegség? Bőség vagy nyomorúság? Ön melyiket választaná? A Feng Shui arra törekszik, hogy a magunk javára fordítsuk a kedvező erők hatását. A pozitív és negatív energiák áramlásának hatásait nap mint nap érzékeljük. Hogyan tudjuk a lehető legtöbb pozitív energiát a saját javunkra felhasználni, illetve a negatív csi által okozott gondokat gyorsan, és hatásosan letudni? Nos, ebben segít a Feng Shui!

Történelmi áttekintés


Nézzünk egy kicsit eme fantasztikus tudomány mélyére, azaz tekintsünk bele Kína történelmében, valamint a Feng shui alkalmazásának alakulásába. A Feng shui eredete az idők homályába vész, egyes források a keletkezését három, más források öt ezer évvel ezelőttre teszik. Az első ismert Feng shui tankönyvet a 9. században írták.
Az ősi Kína építészetéről nem sokat tudunk, mivel csak a VI. századból maradtak fenn az első építészeti emlékek. Írásos források és a sírokban talált agyagszobrocskák alapján tudjuk, hogy a kínai ősi építészet faépítészet volt. A jellemzője volt a toronyszerű építkezés. A „tai” toronytípus feltételezések szerint az i.e. II. évezredben alakult ki. Ez tömör alapzatra vagy falra épült őrtorony volt. A „lou” önálló fatorony, ez tekinthető a pagoda ősének.
Az i.e. III. században a buddhizmus Ashoka uralkodása alatt államvallássá vált Indiában. A buddhizmus jellemző épülete a sztúpa. Eredetileg Buddha hamvai fölé nyolc sztúpát emeltek, majd ezek mintájára épült a többi. A sztúpa a kozmosz jelképe és pontos matematikai szabályok szerint épül. I.sz. 190. körül a buddhizmus átkerült Kínába, majd a VI. század végére egész Kínát meghódította. Kína Indiából csak a buddhizmus eszméjét vette át, vagyis a tartalmi elemeket, de a formai elemeket és a szentélyt a saját építészeti hagyományainak meg­felelően alakította ki. A templomok, a lakóházak, paloták és kolostorok építése továbbra is az ősi, Feng shui-n alapuló szabályok szerint történt, mint ahogyan ez látható az i.sz. 530 körül elkészült Yung-Ning-Ssu szentély esetében.
583.-ban újjáépítették Csang-ant a fővárost. Az újjáépített város a hagyományos elrendezésű kínai udvarház hatalmasra nagyított mása, közepén állt a császári palota, a „Tiltott Város”, ami szintén az ősi lakóház felépítése alapján épült. Csang-an főváros a későbbiekben teljesen elpusztult 906.-ban.
552.-ben a buddhizmus kínai és koreai közvetítéssel átkerült Japánba. A japán kolostorok a kínai kolostorok (pl.: Yung-Ning-Ssu) mintájára épültek, vagyis a Feng Shui ősi elrendezési elvei szerint.
Japánban Csang-an mintájára megépül Heijo és később Heian-kyo a két főváros. Tájolásuk és szerkezetük hasonló Csang-anhoz.
1400. és 1420. Között felépítik Pekinget, az új fővárost. Itt látható az egyetlen épen maradt kínai császári palota. A palotát a császári város fogja körül, amely a hivatalnokok szállásául szolgált A palotában a trónterem és maga a trón is délre néz.

A kb. 4000 éve kialakult lakóház típusának vázlatára jellemző, hogy az el­rendezése szimmetrikus, de a Feng shui-ra jellemző észak-déli tájolás itt még nem jelent meg. Központja a többszintes lakótorony, amelyet fallal kerítettek körbe, a falon egy kapu nyílik.
A későbbiekben a paloták elrendezése is erre a formára épült. A palotáknál egyértelműen kimutatható az axiális elrendezés. Itt a lakótorony és a vendégek és a vendégek fogadására szol­gáló terület itt már külön épületben helyezkedik el, vagyis a hivatalos és a családi élet térben is elkülönül egymástól. Az i.e. II. században az építkezési formák már sokkal kiforrottabbak, de még mindig őrzik az ősi alapvető elrendezés nyomait. Itt a palota tovább tagolódik, a lakórész és a fogadócsarnok előtt egy fatorony emelkedik. Alapvető változás a korábbiakhoz képest, hogy ekkor már egyértelműen kimutatható az észak-déli tájolás, a kapu rendszerint délre nézett, az épületek hátulja pedig északra.

Maspero (Maspero,1978) érzékletesen ábrázolja ezeket a palotákat:
„Az urasági kastélyokban lakott az uraság, az uraság asszonyai és gyermekei, és a nemesek, valamint papok, írnokok, katonák. A kastélyok egységes, rituális elvek szerint épültek. Leghátul volt a lakóház, előtte három udvar sorban. A középső főudvarban volt a dél felé nyíló fogadóterem. Az egymásba nyíló udvarokon magas kapuk vezettek át, az egész épület­csoportot fal és árok védte. A magtárakat és raktárakat ebben a falban helyezték el. A falon kívül az északi oldalon nagy térség volt, ott tartották a vásárokat A déli kapu mellett kétoldalt a tanácsadók, papok, írnokok, kézművesek lakásai voltak. A települést olykor körülvette egy külső fal is. A városok is erre a mintára épültek.” A 6.-7. képen látható az urasági palota és környékének vázlatos rajza.

A kínai és a japán buddhista kolostorok elrendezési vázlatain látható, hogy a Shittenno-ji a Yung-Ning-Ssu templom mintájára épült, átvéve a jellegzetes axiális elrendezést és az egyes épületrészek funkcionális elhelyezését. A Horju-ji ezzel szemben jellegzetes japán újítást tartalmaz. A tökéletességre való törekvést a szimmetria megtörésével jelenítik meg. Ez jellegzetes japán gondolat, Kínában nem fordul elő. A szimmetria a cél, a kvázi-szimmetria pedig az út, ami a célhoz vezet. Nagyon nehéz megfogalmazni azt a természeti törvényt, amit a japán buddhisták ilyen jól észrevettek és képesek voltak kifejezni is, ez a természeti törvény pedig az, hogy a világ fejlődik, és ez átalakulásokkal és a szimmetria megtörésével jár. A változás jelenlétének jele az idő. A tökéletes állapot időtlen. Egy olyan világba, ahol az idő jelen van a kvázi-szimmetrikus elrendezése a dolgoknak jobban illeszkedik, mint a szimmetrikus. Ez az oka annak, hogy semmilyen japán épületre, vagy kertre nem jellemző a szimmetria.
Forrás: www.ezoterikus.hu