Jó néhány évvel ezelőtt, életem nagy szerelmével éltem együtt. A csodás rózsaszín felhő azonban elszállt az idő múlásával s egyre több jel utalt arra, hogy nem ő az, akivel leélném életem. Persze, mint közülünk sokan teszik, megpróbáltam elhessegetni minden negatív érzést. Megpróbáltam harmóniát teremteni a külszínen, miközben belül valami nagyon, de nagyon fájt.

Egy reggel arra ébredtem, hogy fáj a lábam. Nem foglalkoztam vele, majd elmúlik alapon.
De a napok egyre rosszabbak lettek, egyre inkább sántítottam. Végül rászántam magam, hogy orvoshoz megyek. A CT rögtön kiderítette, hogy porckorong sérvem van.
Ekkor elkezdődött a Canossa járásom. Mindösszesen 12 orvosnál, természetgyógyásznál jártam, mind mást mondott.

Elolvastam mindent, amit csak lehetett ebben a témakörben. Orvosi és spirituális írásokat egyaránt. Nem létezett olyan módszer egyet kivéve, amit ne próbáltam volna ki. Több százezer forintot költöttem teljesen hatástalan dolgokra. Akupunktúra, gyógyfürdő, kencék, gyógyszerek, masszázs, gyógyfürdő, injekció- kúra és társaik.

Az az egy, amit elutasítottam, a műtét volt. Mélyen hittem, hogy ez egy olyan betegség, amivel üzen a szervezetem, s ha ezt meghallom, akkor rendbe jövök. Nem kívánom senkinek sem azokat az éveket (igen, majd 3 évig tartott!), amiket fájdalomtól gyötörten leéltem. Napi 3 órákat aludtam, s közben éltem a dolgozó, háztartást vezető nő életét. Persze most sokan finoman szólva is butuskának tarthatnak, hogy nem vetettem magam a műtőasztalra, de tudtam, hogy ezzel csak elodáznám a megoldást.
Voltatok már úgy, hogy annyira mélyre süllyedtetek érzelmileg, hogy feladtátok?
Mert én elérkeztem erre a pontra.
Egy éjszaka, kínok kínját érezve, eljutottam erre a pontra. Tudtam, hogy bármi is történjen, el kell magam határozni. Kértem az angyalokat, segítsenek ezen a nehéz úton, mert nem akarok tovább így élni.
Elővettem poros ismereteimet az agykontroll terén. Meditáltam. Belül döntésre jutottam.
Másnap meg is kaptam az első nagy segítséget. Rátaláltam a Testkontroll nevű módszerre. Megvettem a hanganyagot és fog szorítva elkezdtem a gyakorlatokat. Következő nap egy újabb segítséget kaptam. Körzeti orvosom felírt végre egy olyan gyógyszert, ami enyhítette a fájdalmaimat. Egyre jobban ment a torna. Bekeményedett izmaim lazulni kezdtek, a sérv visszahúzódott.
Az utolsó lépés volt a legnehezebb. Elé álltam társamnak és megmondtam neki, hogy vége. Köszönök mindent, de nekem ez így nem megy tovább! Figyeled a kijelentést? Nem megy! Mint ahogy én sem tudtam menni a betegségtől.
Innentől kezdve rekordsebességgel gyógyultam. Megkapta a testem, amire szüksége volt s megkapta végre lelkem is.
Egy hónap múlva már csak múló emlék volt a sántítás.
S nemsokára a gyötrő kapcsolatom is.
Óriási tapasztalat volt ez számomra. Igen fájó, de nem adnám semmi pénzért!
Nekem ez kellett, hogy megerősítsem akaratom, hogy leszokjak a halogatásról, hogy felvállaljam önnön lényemet.
Te milyen betegséget választottál?
Kérdezd meg magadtól, hogy mit kell megtanulnod! Tarts önvizsgálatot! Ha nem kapsz választ, javaslom, szerezd be Louise L. Hay: Éld az életed című könyvét, s lapozz a betegségek listájához.

Tiszta szívből kívánom, gyógyulj meg testben és lélekben egyaránt!

Forrás: Ezoterikus.hu