Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Bajt űző szokások, szerencsét hozó tárgyak

Közzétéve: 2009. 05. 19. Írta: Elixír magazin Forrás: Viki
Értékelés
A szerencsehozó tárgyak általában a női táskák mélyén rejtőznek, a férfiak valahogy nehezebben azonosulnak a bajt űző szokásokkal.

Eszük ágába sincs pénzt adni a csillagjegyükhöz passzoló talizmánért, amiért mi, nők, olyan gyakran lelkesedünk. Arról, hogy miért fontosak a babonák azoknak, akik hisznek bennük, és hogy az erősebb nem képviselői miért kevésbé fogékonyak erre, Berky Tamás klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal beszélgettünk.

Milyen célt szolgálnak a különféle babonák, hiedelmek a mindennapjainkban?

A babonák tulajdonképpen attól válhattak tartóssá, és azért maradhattak fenn, mert az ember számára mindig is fontos volt, hogy kontrollálhassa a világ történéseit. Ezekkel a hiedelmek olyan jelenségeket próbálnak megmagyarázni, amelyek között nincsen tudományos összefüggés. Mindkettő akkor válik igazán fontossá az egyén számára, amikor úgy érzi, hogy az események irányítása kicsúszik a kezéből. Ha az illető nehéz helyzetbe kerül, és azt tapasztalja, hogy az aktuális működésmódok nem megfelelők, könnyen előfordulhat, hogy visszazuhan egy korábbi működési szintre. Az iskolakezdés sok gyerek számára jelent komoly erőpróbát, ami akár azt is eredményezheti, hogy a kicsik ismét bepisilnek éjszaka – de hasonló visszalépések a felnőtteknél is megfigyelhetők. Az emberi egyedfejlődés során sokszor visszaköszönnek a fajfejlődés bizonyos állomásai, amik mindannyiunkban ott rejtőznek, és amelyekhez bármikor visszatérhetünk. A babonák követése nagyon hasonló állapot ahhoz, ahogy az óvodás gyerekek az ultrajelenségeket magyarázzák. Ilyenkor valami olyan történés eredetét próbálják föltárni, amihez még nem rendelkeznek elegendő tudással, így jobb híján csak saját kis eszközeikhez nyúlhatnak.

Miért fontos, hogy amire csak lehet, megtaláljuk a magyarázatot?

Azért, mert ha ez nem történik meg, feszültség keletkezik bennünk, amit általában mindannyian igyekszünk lecsökkenteni. Minél tovább szorongunk, annál gyorsabban szeretnénk megszabadulni a frusztrációtól – és amikor ez így van, nem törekszünk arra, hogy bonyolult magyarázatokat találjunk, beérjük az olyan egyszerű megoldásokkal is, mint például a babonák követése.

Az is hasonlít a gyermeki gondolkodáshoz, ha különféle tárgyaktól, kabaláktól reméljük a szerencsét?

A gyermeki gondolkodás egyik sajátos vonása például az animizmus, aminek a lényege az, hogy a kicsik az élettelen dolgoknak is lelket tulajdonítanak. Ahogyan ők azt hiszik, hogy ha megsimogatják az autót, akkor az nem fog elromlani, a babonás ember azt reméli, hogy a markában szorongatott kő megóvja a rossz történésektől.
A gyerekek gondolkodásának másik, a babonásoknál is megfigyelhető vonása a cél-okság, vagyis hogy összekeverik a célt és az okokat. Mérei Ferenc azt a példát hozza erre, hogy a gyerekek sokszor azt hiszik, azért van jég a Balatonon, hogy lehessen rajta korcsolyázni – ez nagyban hasonlít a felnőttek sorsszerűséget fürkésző gondolkodásához. Egy bizonyos szintig nincs is ezzel baj, vannak azonban olyanok, akik a legapróbb történésekről is azt gondolják – például hogy zöldre vált-e a jelzőlámpa vagy sem –, hogy azok fontos üzeneteket közvetítenek számukra.

Mi lehet az oka annak, hogy a nők gyakrabban esnek túlzásokba a babonák terén (is)?

Mint azt imént említettem, a babonák követése sokszor áll összefüggésben a szorongással, amiben a nők általában mélyebben érintettek, mint a férfiak. A nemek szorongásra adott válasza kulturálisan különböző: amíg egy férfitól azt várjuk, hogy aktívan cselekedjen és oldja meg a problémát, addig a nőktől inkább csöndesebb, befelé forduló reakcióra számítunk. Ez óhatatlanul fokozza a belső feszültséget, ami könnyen eredményezhet depressziót és regressziót (mint amilyen a fent említett visszakanyarodás a gyermeki gondolkodás felé) egyaránt. Abban pedig, hogy a nők valamivel fogékonyabbak a babonára, egyebek közt fontos szerepe lehet az agyféltekék dominanciájának is. A nőknél általában a bal, vagyis az intuitív, érzelmesebb agyfélteke irányít, a férfiaknál pedig a jobb, azaz a racionálisabb félteke a domináns, ami miatt idegesítő lehet számukra a nők elvontabb gondolkodása. A férfiaknak „zavaró tényező” az is, hogy a babonák mögött nem áll semmiféle tudományos magyarázat, így azok nehezen illeszkednek racionális gondolkodásmódjukba. A nehezebb élethelyzetekben a férfiak számára fontos, hogy tettekkel közelítsenek a megoldás felé, az pedig, hogy megcsavargatjuk a gombunkat, nehezen sorolható az aktív cselekvés kategóriájába. Ezt vágyvezérelt gondolkodásnak is nevezik, ugyanis az illető szeretné, ha olyan mindenható lenne, hogy bizonyos szokásaival befolyásolhatná a világ történéseit. Akiben ez a törekvés túlzottan erős, az a realitásérzékéből is veszíthet.

Akár rossz irányba is vezethet, ha valaki túl nagy jelentőséget tulajdonít a babonáknak, és a leghétköznapibb történéseket is velük hozza összefüggésbe?

A babona nagyon sok ponton kötődhet a kényszerbetegséghez is. Egyfajta babonának tekinthetjük az olyan kényszeres gondolatokat, hogy ha ötször megmossuk a kezünket, akkor nem történhet baj – a jelenség lényege ebben az esetben is a szorongás csökkentése. Ez bizonyos „személyes babonák” kialakulására is érvényes: ha például egy szorongó nő figyelmetlenségből rátolja a bevásárlókocsit az előtte álló lábára a boltban, és abból perpatvar keletkezik – még ha csak rövid időre is –, biztosan megfeledkezik a belső feszültség forrásáról. Első hallásra talán nevetséges, mégis vannak, akik az ilyen esetek után úgy gondolják, hogy ha rátolják mások lábára a bevásárlókocsit, akkor megszabadulnak a szorongástól. A kényszerbetegségnek és a babonáknak is van megelőző funkciójuk, vagyis hogy ne történjen baj, másrészt pedig jóvátételi funkcióval is bírnak – ilyenkor valamilyen rossz gondolat vagy cselekvés semlegesítése, meg nem történtté tétele a cél.
Forrás: Viki