Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Napi Tarot Üzenet

Minden napi Tarot

üzeneted - katt ide!

Az álom egyszerű képzelet! - I. rész

Közzétéve: 2008. 07. 03. Írta: Sáfrány Zsófia Forrás: Dr. Kardos Lajos: Általános pszichológia c. mûve nyomán
Értékelés
Ahhoz, hogy megértsük álmainkat, először is el kell fogadnunk, hogy az álom, egy egyszerű és önkéntelen képzelet. Nem több és nem kevesebb.
A képzelet, mint minden lelki működés lehet önkéntelen vagy szándékos. Az önkéntelen képzelet, mikor szabadon hagyjuk gondolatainkat csapongani és nem irányítjuk, viszonylag ritka. Azonban ez a fajta „szabadjára engedés” is szándékos. Az önkéntelen képzelet legelterjedtebb és legismertebb formája az álom. Megértéséhez először az alvás sajátságos állapotát kell megértenünk.

Az alvás egy sajátságos fiziológiai állapot, mely során a nagyagy pihentetéséről van szó. Miközben a lelki jelenség fiziológiai alapjául szolgáló speciális folyamatok szünetelnek, a lelki élet mégsem iktatódik ki teljesen és egyes, a nagyagy gátolása alól kivont sejtek külső vagy belső ingerek által működésbe jönnek. Ez a sajátos állapot az álom.

Az álomképek eltérnek az éber állapotban fellépő érzékelésektől. Először is az álomképek hallucinatorikus jellegűek, vagyis nem érzékletesek, hanem emlékképszerűek. Az álomképeket a képzelet határozza meg, nem reprodukciói a korábbi élményeknek. Végül a 3. legfontosabb tulajdonságuk, hogy a történések irreálisan kapcsolódnak egymásba.

Egyfajta mesevilág kel életre fejünkben, ezt egyes pszichológusok úgy értelmezték, hogy az álom visszaesés a primitívebb, ősibb lelki élet formáira. Természetesen erre bizonyíték nincs, hogy emlékeznénk az őseink életében előforduló történésekre.

Hogyan is keletkezik az álom?

Tehát először is fel kell tételezni, hogy az agykéreg egyes sejtjei a gátolás alól felmentve maradnak. Mégis hogyan jönnek ezek a sejtek működésbe? Először is a belső ingerek által- ez lehet hideg érzet, gyomorrontás, egyéb testi szükségletek és működések- illetve külső ingerek által- utcáról beszűrődő zaj, ébresztőóra, szagok. Természetesen a túl erős ingerek felébredést is okozhatnak. (Ez nem is rossz eredmény, ha pl. egy ébresztőórától várja el azt ember.) Másodsorban azok a tényezők vannak hatással álmaink kialakulására, melyeket éber állapotban tapasztalunk. Emlékképek idéződhetnek fel, melyekből az alvás tudatállapota asszociatív álomképeket hívhat elő. Itt nem csak a napi élmények merülnek fel- pl. egy illatszertárbolt valamilyen, az alvás közben szagolt illat hatására - hanem fokozottan érvényes a frekvencia szabálya. Vagyis a gyakrabban tapasztalt élmények kerülnek felszínre.

Nagy jelentőséggel bírnak azon élmények, melyek érzelmileg hangsúlyt kapnak bennünk. Általában az erős negatív hatással bíró emlékek idéződnek fel leggyakrabban - mint valamilyen szégyen, ijedtség, izgalom. Szintén előkerülnek az elintézetlen ügyeink és egyéb törekvéseink asszociatív formában.

Az álom főként érzékletekből tevődik össze. Vagyis látunk, hallunk, szagolunk és érzünk, gyakoriak a kinesztétikus élmények: repülünk, futunk, ugrunk. Viszont az álmainkban nem igen gondolkodunk, következtetünk. Ez arra utal, hogy ezek a funkciók mélyebb gátoltság alatt vannak.
Forrás: Dr. Kardos Lajos: Általános pszichológia c. mûve nyomán