Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Asztro-coach

Válaszd a jövőt! A sikerkulcs benned van!

Két Ösvény Tarot

Napi Tarot üzenetek - katt ide!

A kelták hite, halála, túlvilága

Közzétéve: 2019. 08. 22. Írta: Elixír magazin Forrás: Freespirit.hu
Értékelés
Ez a cikk 26 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kelták hittek a lélekvándorlásban, ezért megrázkódtatás nélkül fogadták a halált, azt csupán életük egy fordulópontjának tartották. Mi vezérelte őket, milyen hittel éltek?

 

Kelta túlvilágok

Hitük szerint a lélek az istenekkel, tündérekkel, szellemekkel benépesült láthatatlan világba – azaz világokba – költözik. A túlvilág többféle lehet, és változó helyszíneken található: az égben vagy a pokolban, a Földön, a földben vagy a tenger mélyén, barlangban vagy valamely távoli szigeten, egy-egy házban vagy kastélyban (amilyen az angyalok őrizte Carbonek, ahol a Szent Grált elhelyezték), és csak ritkán fogadja ellenséges Árnyékországként a betévedőt vagy – mint Donn halálisten birodalma – néma országként a holtakat.

Az antikvitás komor alvilágától eltérően az Élet Földjének, Asszonyok Országának, Boldogok Szigetének, Csodaországnak vagy Avalonnak nevezett kelta túlvilág a béke, a bőség, a harmónia idilli földje. Itt a balzsamos légben tarka madarak és pillangók csaponganak, a kövekből bűvös muzsika szól, édes bort bugyog a forrás, bőséges lakomát kínál a kifogyhatatlan varázsüst, és az emberek bajtól, betegségtől háborítatlanul, örök fiatalságban, boldogságban, szerelemben élnek, míg újra meg nem születnek a Földön.

A kiválasztottak a földi és a túlsó világokat elválasztó könnyű fátylat bármikor félre libbentik, és szabadon közlekednek valóság és álom, múlt, jelen és jövendő között. A „hivatásos” kapunyitogatók – a bárdok és a druidák – mellett olykor kivételezett hősök előtt is feltárul az áhított mesevilág vizeken, hidakon keresztül, barlangok, források torkán vagy varázsködön át nyíló bejárata, amelyen aztán bántatlanul visszatérhetnek a földi világba. Egyesek épp csak belekóstoltak a túlvilág ízébe, mások sokáig élvezték.

Arawn, és Dyfed

A walesi túlvilág, Annwn ura, Arawn összebarátkozott Dyfed uralkodójával, Pwyllel, akivel egy álló évre szerepet és rangot cserélt. Oisin – ismertebb nevén Osszián –, Finn fia és Írország legnagyobb költője, a tengeristen aranyhajú lányának férjeként kerek háromszáz esztendőt töltött az Ígéret Földjén. Amint azonban hazatért, és lába – a tilalom ellenére – érintette Írország talaját, erős daliából egyszeriben roskatag aggastyánná változott, hogy életét a hősi idők magányos dalnokaként élje le.

Az evilági és természetfölötti dolgok közti határok mindenki számára megszűntek az október utolsó napján tartott Samain ünnepen. Feltárultak a tündérdombok. Az isteni lények meg a halottak szellemei szabadon jártak-keltek az emberek között, ugyanakkor a halandók is bemerészkedhettek a sídekbe – feltéve, ha elég bátorságot éreztek a kalandhoz. Május elsején, Beltene ünnep estéjén, amikor az emberek örömtüzeket gyújtottak a napisten tiszteletére, megint kivonultak lakódombjaikból a tündérek. A különböző világokból érkezettek azonban igyekeztek kerülni a „személyes találkozást”…

Forrás: Freespirit.hu