Rendezvényekre kell egy jósda!
Csupán néhány programötlet a 200-ból:
- Asztrológus (nyugati, keleti)
- Ókori görög jósdák
- Kártyajóslás, sorselemzés, ingázás
- Kávézacc és teafű jóslás
- Kristály jósda, asztro kerék
- Ólomöntés, viaszöntés
- Számmisztika, számjósda, névelemzés
- Tenyérjóslás, kelta fajósda
Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!
Holdnaptár
Ezo tippek
Napi szinten bioritmusunkat számos tényező alakítja. Az alap, amelyen viszonylag nehezen változtathatunk, az a belső szerveink ciklusa: szerveink saját ritmusa rengeteg láthatatlan dolgot irányít, az egyes betegségektől a hangulatunkig, a teljes vegetatív működést. A keleti gyógymódok alaposan ismerik és használják is ezt a periodicitást, minden szervet a maga idejében kezelnek az optimális hatás elérése érdekében.
Nagyon sokat alakíthat a vegetatív ritmuson a szokások, kialakult rendszerek időbeosztása.
Saját bioritmusunk figyelése, kiismerése nagyon hasznos lehet számunkra. Betegségeink során a megfelelő időben bevett gyógyszer jobban hat, hamarabb és megfelelően segít. Bizonyos élethelyzeteket ugyanakkor érdemes elkerülni, amikor tudjuk, nem leszünk a csúcson!
Az embereknek van egy belső órája, s ezt már jó néhány évtizede ismert. Az 1960-as években egy német pszichológus önkénteseket zárt több hétre egy napfénytől teljesen elzárt helyre. Bár a föld alatt kialakított helyiségekben semmi nem utalt a napszakokra, az önkéntesek mégis szinte teljesen normális, napi ritmus szerint éltek. Az eredményekből mégis kitűnik, hogy kb. 25 órás volt egy teljes napjuk. A kutatók számára a kísérlet és annak eredménye arra utalt, hogy az emberek bizony rendelkeznek egy belső időmérővel. Ez az időmérő - napfény hiányában - késik, kicsit lassabban jár.
Az eltelt évtizedekben a tudósok rájöttek a bioritmus működésére, sőt a befolyásolhatóságára is. Mindennapi életünk ritmusa teljes mértékben alkalmazkodik a föld mozgása által kialakult éjek és nappalok váltakozásához. Ez a minket körülvevő teljes univerzumban így van. A kutatók egereken is vizsgálódtak, a arra jutottak, hogy az egerek minden szervében közel 500 olyan gén van, amelyek működési ritmusa a napok ritmusához igazodik. A szervezetünkben elhelyezkedő órák - érzékelések szinkronban vannak egymással.
Minden jel arra mutat, hogy van a szervezetben egy központi óra is. Ez egy kukoricaszem méretű rész az agyban, amit SCN-nek neveznek. Az SCN-ből idegpályák vezetnek például, az alváshormonhoz is. Az alvásritmusunkat és ennek hatására szervezetünk más bioritmusait is ez a központ irányítja. Ha a reggelt vesszük kiindulópontnak, az SCN úgy kezdi munkáját, hogy 6 óra körül a vér melatonin szintjét csökkenti. Ennek egyenes következményeként megemelkedik a vérnyomás, a pulzus és a testhőmérséklet is. Nő a reakcióképesség, és egy órával később a szervezetet ellepi az aktiváló szexhormon.
3-4 órával később a szervezet oxigénellátása végre optimálissá válik, hisz ilyenkor a legnagyobb a vérben lévő vörösvértestek koncentrációja. A délután során a legmagasabb a légzésritmus, ilyenkor a leggyorsabbak a reflexeink is. 16 óra körül éri el testünk hőmérséklete, a vérnyomás és a pulzus a napi legmagasabb szintet. 18 óra körül szervezetünk mér regenerálódásra vágyik. Késő este a fájdalomérzékenység a tetőfokára hág. Megközelítőleg két órával azt megelőzően, hogy elalszunk, az SCN kiadja az utasítást a melatoniszint emelésére. Ettől a ritmustól igen nehéz eltérni. Persze, meg lehet próbálni, de statisztikák mutatják, hogy például az éjszakai műszakban dolgozók gyakrabban betegszenek meg az átlagnál.
A tudósok a 60-as években jöttek rá, hogy nem a világos vagy sötét időszakoktól függ a bioritmus, hiszen a vak emberek esetében ugyanúgy működik a belső óra.
2002-ben az agykutatók rájöttek a fiziológiai háttérre. A szem a látóidegei mellett egy harmadik látóideggel is rendelkezik. Ezek az idegek nem tesznek mást, mint a belső órát segítik abban , hogy az magát korrigálja nap mint nap a nappalok és éjek váltakozásának megfelelően.